SZELÍD TEREMTÉS – A FRANKENSTEIN TERV
Rendezte: Mundruczó Kornél
Forgatókönyv: Mary Shelley: Frankenstein című műve alapján
Bíró Yvette és Mundruczó Kornél
Fényképezte: Erdély Mátyás
Vágó: Jancsó Dávid
Hangmérnök: Balázs Gábor
Zene: Philipp E. Kümpel, Andreas Moisa, Kurtág György, Mozart
Látványterv: Ágh Márton
Jelmeztervező: Breckl János
Producerek: Petrányi Viktória, Susanne Marian, Philippe Bober, Kovács Gábor, Gabriele Kranzelbinder, Sipos Gábor, Rajna Gábor
Gyártó: Proton Cinema, Essential Filmproduktion, KGP Production, Filmpartners
Gyártásvezető: Sós Judit
Co-producerek: Laokoon Film, RTL Klub
színes magyar-német-osztrák filmdráma
Játékidő: 101 perc
Szereplők: Frecska Rudolf, Csíkos Kitty, Mundruczó Kornél, Monori Lili,
Székely B. Miklós
Mary Shelley Frankenstein című világhírű klasszikus gótikus regénye nyomán a film teremtő ember és teremtménye története. A szeretet után sóvárgó mégis kitaszított ember mítosza éled újra apa és fiú találkozásában.
Egy talán jobb napokat látott bérházban egy rendező készül filmje megvalósítására. Az intézetből szökött kamasz fiú anyját keresve szinte véletlenül kerül a filmforgatás castingjába. A drámai események sora ott veszi kezdetét mikor a szerelőválogatás alatt a fiút naivsága, és egyenes tisztasága olyan hirtelen cselekvésekre ragadtatja, ami halálos balesethez vezet. A rendezővel még soha nem történt semmi, ami akaratán kívül állt volna. Megérzi, hogy a fiú személyében egy nagyobb erővel találkozott. Mikor rájön, hogy a különös és szelíd gyerek az ő fia, aki sok évvel ezelőtt hívatlanul jött e világra, arra kényszerül, hogy egy kiszámíthatatlan és veszélyes úton induljon el. Más körülmények között találkozásuk talán esély lenne az újrakezdésre.
A film a szeretet felelősségéről, és a teremtő ember istenkísértő gőgjéről szól. Meglátni magunkat egy másik lényben, és túllépni akaratunk, érdekeink korlátain, szembenézni teremtésünk súlyával. Ez a tétje apa és fiú történetének.
A filmet beválogatták a 2010-es Cannes-i Official Selection Verseny programjába.
Magyarországi bemutató: 2010. szeptember 9.
Forgalmazza a Szuez Film Kft.
FRECSKA RUDOLF (RUDI)
Frecska Rudolfot Mundruczó Kornél a 2007-es A Frankenstein terv című színdarab szereplőválogatása során fedezte fel, miután több iskolában és nevelőintézetben castingolt. Frecska Rudolf ezt megelőzően soha nem színészkedett, azóta azonban a Mundruczó-rendezte Jég című előadásban a Nemzeti Színházban átvette Vor szerepét is.
CSÍKOS KITTY (MAGDA)
Kitty egy 17 éves középiskolai diák, aki varrónőnek tanul Tatabányán. Véletlenszerű körülmények között talált rá Mundruczó Kornél a filmszerep castingolása során. Ez az első színészi alakítása.
Kritikák a cannes-i szereplés nyomán:
A kimért rendezés, minden egyes beállítás precíz kidolgozása, a minimalista színészi játék (bár Mundruczó jelenléte kifejezetten meggyőző), és a cselekmény kérlelhetetlen előrehaladása mind a sors megváltoztathatatlanságára utal, mégsem segíti a néző azonosulását, aki így puszta megfigyelője, nem résztvevője annak a tragédiának, mely viszont mindenkit közelről érint.
(Screen, Dan Fainaru)
Bár a film szorosan követi a regény cselekményének szerkezetét, Mundruczó mintha nem lenne tisztában a főszereplő dilemmájával, tragédiájával. Shelley Frankensteinjének zsenialitása abban áll, hogy visszájára fordította azt a valamit, amit John Campbell „monomítosz”-nak nevezett, melyben egy emberi főszereplőnek egy természetfeletti világot kell uralnia, és csak ez után térhet meg győztesen saját világába; Shelley változatában a természetfeletti (bár ember alkotta) lény az emberi világggal találkozik, mely furcsának, természetellenesnek hat, és, mivel képtelen felfogni azt, erőszakos reakciót vált ki belőle.
…
Bár a filmből hiányzik a karakterfejlődés összetartó ereje, egyes jelenetek, köztük a filmrendező autójában játszódó nyitó- és zárójelenet, önmagukban erőteljesek. A rendező karaktere, Dr. Frankenstein érdekes átirata a film ritka komikus pillanatiban emberi érzelmeket próbál kiváltani hozzá nem értő, amatőr színészeiből.
A film sokat profitál a kiválóan kivitelezett díszletekből és kellékekből. Erdély Mátyás szélesvásznú kompozícióiban (a forgatókönyvvel ellentétben) gyakran a szereplők kerülnek a középpontba, míg Ágh Márton lerobbant budapesti lakóépülete remekül kigondolt, és megjelenítése a térbeli vizsonyokra való rendkívüli érzékenységről tesz tanúbízonyságot. A filmzene parttalannak hat, de a zajok és zörejek jók, a mosógép pörgő dobja például több jelenetben is kellemesen megdobja a feszültséget.
(Variety, Boyd Van Hoeij)
