ESZTÉTIKA ÓRA HAND-OUTOK 1-7
Az első néhány óra anyaga a kattintás után olvasható. Az újabbakat a fenti menüben a Hírek rovatra kattintva egy másik cikkben találod!

Az ELTE bölcsészettudományi karának kihelyezett kurzusa nyilvános és ingyenesen látogatható a férőhelyek függvényében a KINO mozi nagytermében február 11-től csütörtökönként 18.00-19.30 között. Helyet foglalni érdemes, kötelezettséggel nem jár. A kurzus címe: Neo-Dada, Pop-Art, Konceptualizmus - modern művészetelméleti fogalmak tisztázása. Az órát vetítéssel kombinálva, egyedi előadásmódszerrel tartja Pálfalusi Zsolt, az ELTE Művészetelméleti és Médiakutatási Intézetének adjunktusa. Az érdeklődők elolvashatják a tematikát és az ajánlott olvasmányokat a kattintás után. Még bővebb információ a tanszéki honlapon: http://emc.elte.hu

A kurzus elektronikus kódja (csak ELTE-hallgatók számára releváns: BBN-ESZ-281.14)


Időpont: csütörtökönként 18.00-19.30 (első óra 2010 február 11, az utolsó május végén)


Az itt mellékelt felsorolás a féléves munka hozzávetőleges menetrendje, amely természetesen még változhat. 


1/ Az időzített pontatlanság - ---- Action painting: Pollock, Hairing


2/ A giccs és a gúny – a szent „tudatlanság”.------- Stilizációk: Utolsó vacsora, Mona Lisa, Jeff Koons, Jean-Ove Tuv Kitschpainter


3/ Az érthetetlen hús, morális tanmesék – az éhség, a vágóhíd --------- Kevin Carter, Mapplethorpe, Serrano, Francais Bacon


4/ Az ellenséges sík – az elcseszett mérnökök ---- de Kooning, Rothko, Morris Louis, John Griefen


5/ A nyomtalanság vágya--- Duchamp és a Nagy üveg, sakk, az elvtelen művész ideája


6/ A kultúrán élősködő művészet----- Paolozzi, Jasper Johns, Warhol, Lichtenstein


7/ Az eszméket kérdező művészet -------- Tocani, Gursky, Searrano, Kosolapov


8/ A dolgokat kérdező művészet----------- Kosuth, Baldessari, Oldenburg, Barbara Kruger


9/ Theatrical taxidermia – hol a határ?  ---- Walter Potter, Catellan, Lisa Black


10/ A top 5 fotó a világon – a legdrágábbak a legszegényebbekről------ Eddie Adams, Prince, Dorothea Lang,  – Nick Ut 1972, Tienanmen tér 1989


11/ Performansz, Body Art – ki találta ki, kiknek és miért? --- Ives Klein, Acconci, Brener, Kulik, Tanya Ostovics
 


A hallgatók számára kötelező olvasmányok:
José Ortega y Gasset: Az „emberi” kiesése a művészetből. Reprint, Hatágú Síp Alapítvány, Bp., 1993
Tom Wolfe: Festett Malaszt. Ford. Bartos Tibor Európa, Bp., 1984
Julian Barnes: A világ története 10 és ½ fejezetben. Ford. Feig András Ulpiusház, Bp., 2002 (5. és 6. fejezet)
E. Wind: Művészet és anarchia. Ford. Turai Hedvig. Corvina, 1990
(I. Művészet és anarchia
II. Művészet befogadása
III. A műértés bírálata
IV. Félelem a tudástól
V. A művészet elgépiesedése
VI. Művészet és akarat)
György Péter: A művészet és a média találkozása a boncasztalon. Budapest, 1995
(1/ Klasszicizmus, névtelenség, pornográfia – Mapplethorpe 97-114.o.
2/ A Benetton-kampány 132-149.o.
3/ A cinizmus kritikája – Jeff Koons 149-162)

Ajánlott olvasmányok
H. Belting: A művészettörténet vége. Ford. Teller Katalin. Atlantisz 2006 II. Rész


 Hand-Out 1
    A BBN-ESZ-281.14
    Neo-Dada, Pop-Art, Konceptualizmus - modern művészetelméleti fogalmak tisztázása
    2010 tavaszi félév - Kino
    Előadó: Pálfalusi Zsolt
    Sziasztok.
    Pálfalusi Zsolt vagyok
    Amit hallotok az a Tehetséges mister Ripley film zenéje...
    Bocs az írásomért - ez már így fog menni egész végig..
    Tehát egy idézet: Barbara Kruger
    Olvassuk végig - nincs egy oldal...
    
    
    
    Barbara Kruger: IRONIA/SZENVEDÉLY
    1979
    Most ezt olvasod, és eldöntöd, hogy ez irónia vagy szenvedély
    Azt hiszed, hogy irónia
    Azt hiszed, hogy mindez egy eltávolítható mechanizmus
    működése
    Azt hiszed, hogy megmenekülhetsz a kodifikációtól
    Nem menekülhetsz
    Nem viszed túlzásba, mert tudod, hogy az irónia tele van
    megbocsájtással
    Szerencséd van, hogy ez nem szenvedély, mert a szenvedély
    sosem bocsájt meg
    Kijelentő módot használsz parodisztikus környezetben
    Semlegesíted az információt azáltal, hogy megmutatod
    Megteszed, amit tudsz, hogy megkapd, amit akarsz
    Tudod, hogy kell hajlamaidat behatárolni és megszelídíteni
    Ismered a kötelező gondokat
    Az öröklés gyermeke vagy, de inkább nem beszélsz róla
    Néha úgy teszel, mintha nem értenél semmihez
    Rossz környéken laksz, de ez tetszik neked
    Azt gondolod, hogy az erőszak érdekes vizuális és textuális
    anyagot szolgáltat szolgáltat számodra
    Elsiklasz a szexualitás, a fegyverbe hívás, a faj, a tulajdon,
    a stílus, a félelem, a kötelesség, a tekintély és a hatalom közötti
    összefüggések fölött
    Tudod, hogy kimondani, megnevezni és rámutatni az elsajátítás
    legkézenfekvőbb formái
    
    Vajda Róza fordítás
    
    
    
    Nos, kicsoda Barbara Kruger, aki ezt a szöveget írta..?
    Még egyszer megtudjuk. Egy művész, aki saját magáról beszél..
    Érdekes az alternatíva: irónia vs szenvedély?
    Érjük mi ezt?
    Értünk mi ahhoz, hogy az iróniát szenvedéllyel szemléljük?
    Mintha azt mondaná: Művész az, aki képes ironikus maradni a szenvedélyei közepette is.
    Nos, kérdem még egyszer: értjük mi ezt a gondolatot?
    Kérem, jegyezzétek meg Nietzsche egy gondolatát: A művészek azok, aki "szenvedélyesen - közönyösek"! (In. Wille zur Macht)
    Barbara Kruger sosem olvasott Nietzschét, ám valamire rátalált. azt hiszem  
    "Azt hiszed, hogy megmenekülhetsz a kodifikációtól"
    Hogy boldogulnánk ezzel a mondattal?
    Mit jelent az: "kodifikáció"?
    Lássuk először is Őt, a nagy kodifikátort, aki a DADA mozgalma után először indította útjára a művészetet - legalábbis a képzőművészetet.
    Ez a fazon nem más (kép), mint Clement Greenberg - a diktátor, aki művészek tömegének sírját ásta meg, azokét, akik nem illettek az ő kodifikációjába.
    Nem menekülhetsz - hajszálpontos megfogalmazása a problémának : a XX. század közepén történik valami, amikortól kezdve, elindul a nagy kodifikáció és amitől egyetlen művész sem menekül.
    Ezt pedig úgy hívjuk: "absztrakt expresszionizmus".
    Hát akkor most így a félév elején hangolódjunk szépén rá a dologra...
    Kezdődik a művészet nagy korszaka egy diktátor irányításával. De mit tudunk mi erről ...
    Csak itt, csak ma, csak nektek.. Bemutatom a világ tíz legdrágább festményét. az áruk szerint csoportosítva, hogy látható legyen, mire utal Kruger..
    
    1/ Jasper Johns: False Stars, ára kereken: 80.000.000 millió dollár!
    "Nem viszed túlzásba, mert tudod, hogy az irónia tele van megbocsájtással"
    Igen Johns sem vitte túlzásba - ezek a tintapacák azért lettek híresek, mert a fickó semmi mást nem festett életében, csak zászlókat, ezek pedig zászlókat imitálnak, és Amerikát (False Stars - hamis csillagok)
    
    2/ Claude Monet: Le Bassin aux Nymphéas ára 80.400.000 millió dollár
    Ez a max, utána szétesik a kép..
    Tehát Monet (hagyjuk, melyik korszak, melyik irányzat  . és egyáltalán: nem a művészetről beszélünk most, hanem a!!! PÉNZRŐL!!!!
    Minden a helyén, a híd látképe tükröződik a vízen- az egész festmény álomszép.
    "Szerencséd van, hogy ez nem szenvedély, mert a szenvedély sosem bocsájt meg"  
    Tulajdonképpen mi a művészet Kruger felől nézve, ha nem egyetlen nagy: Megbocsátás. A művész az, aki a szenvedélyeit használja a megbocsátásra.
    De mit, mit bocsát meg?
    
    3/ Vincent van Gogh: Portrait du Dr Gachet Ára: 82.500.00 dollár
    Igen, ez már egy durva "parasztos" kép, mely nem való Párizsba, ahogy ezt maga a művész is látta. Ki adott volna ezért a képért akkor (kb 1890) 80 millát???
    "Látszólag még itt is minden rendben . eligazodunk a képen, értjük!
    Kijelentő módot használsz parodisztikus környezetben"
    "Semlegesíted az információt azáltal, hogy megmutatod"

    Vajon én most mit csinálok??? Semlegesítek??? Pl azt a rengeteg pénzt, amit ezek a művek érnek??? Csak azért, hogy lássuk a pénz mögött a művészetet?
    Vagy valami rosszabbat teszek????
    "Megteszed, amit tudsz, hogy megkapd, amit akarsz"
    Ok! És mit akarok? Mit akarunk mi - ezektől a festményektől?
    Ki az, akinek ezek még mondanak valamit - az árukon kívül?
    
    4/ Francis Bacon - Triptych 1976 Ára: 86.300.000 millió dollár!
    Ő az a művész, akire Margaret Thacher azt mondta: "that man who paints those dreadful pictures"
    Baconnal még fogunk találkozni - maga a kép szép, de nagyon nem közönségbarát. 
    "Tudod, hogy kell hajlamaidat behatárolni és megszelídíteni"
    
    5/ Gustav Klimt - Portrait of Adele Bloch-Baur II Ára 87.936.000 millió dollár.. Ez a világ 6. legdrágább festménye..
    Hihetetlen bátor alkotás: az egész olyan mint egy vízfesték-pancs . és mégis..
    Minden komolytalansága ellenére van - "hangulata"!
    Na kérem: itt az ötödik helyezett

    6/ Pablo Picasso - Dora Maar au chat  95.216.000 millió dollár!
    Hajhaj  . Ez bizony egyre emelkedik és egyre homályosabb okokból..
    "Ismered a kötelező gondokat"
    Ezt a képet nem minősíteném. Úgy sem attól ér sokat.
    És ezzel a festménnyel átlépjük a lélektani határt - azt hinnénk, most már csak elrajzolt fejű szörnyetegekkel lesz dolgunk, de nem. Picasso egy másik képe viszi a prímet..
    
    7/ Pablo Picasso - Garcon a la pipe. Én csak úgy hívom "kék fiú" - ára 104.000.000 millió dollár...
    "Az öröklés gyermeke vagy, de inkább nem beszélsz róla"
    Nem tudom mi van ebben a képben - hogy képes egy ennyire egyszerű téma elfeledtetni velem a minőséget.. Ritka pillanat.
    
    8/ A 3. helyezett Gustav Klimt - Portrait of Adele Bloch-Bauer - Ára: 135.000.000 millió dollár...
    Egy jó tanács: ahol túl sok aranyat láttok, ott mindig óvakodjatok a  "GICCSTŐL". Ez a kép talán azért olyan drága, mert semmi másból nem áll, mint aranyból  .. és még sem giccses.
    Olyan mint egy bizánci ikon - súlyosan arany és csillogás .. De valamiért megmenekül a következményeitől.
    "Néha úgy teszel, mintha nem értenél semmihez"
    Igen, akin már csak arany van, attól el is várjuk, hogy semmihez se értsen!
    Na kérem megjöttünk: a világ második legdrágább festménye.
    
    9/ Willem De Kooning: "Woman III" A kép ára 137.000.000 millió dollár
    Ez a festmény már a Diktátor befolyásáról árulkodik: Kooning Greenberg fölfedezettje..
    Be is rakok egy másik zenét: The Portrait of a Lady c film muzsikája.
    "Rossz környéken laksz, de ez tetszik neked
    Azt gondolod, hogy az erőszak érdekes vizuális és textuális anyagot szolgáltat számodra"
    Bizony ez szín igaz: ez a festmény szín tiszta - --- erőszak!
    "Elsiklasz a szexualitás, a fegyverbe hívás, a faj, a tulajdon, a stílus, a félelem, a kötelesség, a tekintély és a hatalom közötti  összefüggések fölött"

    Igen, értem mit mond - azt akarja mondani, ha a föntebbi dolgokkal törődsz, semmid nem marad, a
    MŰVÉSZETRE A művészet már nem a tied, a művészet elmúlt melletted szótlanul, ha azzal törődsz, amivel a többiek.. (Na, ennyit az érzelgősségből!)
    Lássuk a lényeget, pénz beszél, a kutya meg.
    
    10/ Jackson Pollock - No5 1948 - Ára kereken 140,000,000
    kb 140.000.000.000 trabant ára
    Ennyit nem is gyártottak az NDK ban
    Ez a kis klip róla
    Nos, ez lesz az a fickó, akivel a következő alkalommal behatóan foglalkozunk. A tipikus "őrült művész", akinek az imágója az ötvenes években jött létre. "Action painting" - kvázi fél révületben alkotni és soha semmit nem visszavonni, soha semmiféle tervet vagy vázlatot nem készíteni, mindent hagyni  . elpusztulni vagy élni.
    Majdhogynem a budhizmus egyformája: ráhagyatkozni .. Kire is???
    Talán Istenre!
    "Tudod, hogy kimondani, megnevezni és rámutatni az elsajátítás legkézenfekvőbb formái"
    Immár nem lehet elszakadni attól a kérdéstől: miért kerülnek ezek az alkotások, ilyen sok pénzbe? A kérdésem egyelőre csak ennyi: egy műalkotás megítélését illetően minként modifikálja a látásunkat az a körülmény, hogy az alkotás mennyire ismert, vagy mennyire drága?
    
    Folytassuk innen a következő alkalommal.

Hand-Out 2
A BBN-ESZ-281.14
Neo-Dada, Pop-Art, Konceptualizmus – modern művészetelméleti fogalmak tisztázása
2010 tavaszi félév - Kino
Előadó: Pálfalusi Zsolt


Tekintsük át a következő szöveget:

Baudelaire: L’école païenne, 1852

„A forma túlzott tisztelete ijesztő és előre nem látott összevisszaságba sodor. A szépség, a furcsaság, a kedvesség, a festőiség vad szenvedélyétől megbabonázva – mert bizony itt vannak fokozatok- az igaz és a való fogalma semmivé válik. A művészet iránti szenvedély mindent elsöprő fekély: és mivel az igazság és a valóság eltűnése a művészetből egyenlő a művészet hiányával, az ember a maga teljességében is eltűnik; a művészet valamely ágának mértéktelen specializálódása a semmibe vezet.”

A „mértéktelen specializálódás” kritikáját már Arisztotelésznél is megtaláljuk – elítélően beszél azokról akik túlságosan elmélyedtek a különbféle technüdrion-okban, olyan részleteket illető jártasságokban, melyek mögött elvész az egész iránti érzék.

Vajon nem arról van e szó, hogy a művészetre általában igaz, hogy korunkra a „ művészet iránti szenvedély mindent elsöprő fekély” lett ha ez alatt valóban eszünkbe jut még Barbara Kruger szövege, melyet éppen a múlt alkalommal elemeztünk.

A szenvedély, mely sosem azonos az iróniával. A szenvedély –halottuk- az iróniával ellentétben sosem bocsát meg.

(Kép)
Talán Greenberg korszaka még a szenvedély korszaka volt, ellentétben a mi korunkkal, amely művészileg már inkább az iróniáé. Ámde érjük-e ezt: értjük-e mit jelent a semmit meg nem bocsátó művészet gondolata? Önmagában már az is kérdés, miként merül fel a művészettel kapcsolatban egyáltalán a „megbocsátás” morális-vallási kategóriája (Kruger), illetve az igazság nélküli, az igazságot immár nem kereső művészet terjedésének „fekélye” (Baudelaire)

(kép)
Jackson Pollock! (Wikipedia) Az ötvenes évek semmit meg nem bocsátó művésze. Olvassuk róla: action painting  – vagyis a festészet, amely soha semmit vissza nem von, amely mindent át akar élni.
(Képek)
Nincsenek előzetes tervek, nincsenek előre kitalált ötletek, témák, lealacsonyító és ízléstelen utánzások és reprezentációk. Pollock annak nyers beismerése, hogy a művész a fontos és nem az alkotása: a művész a saját érzéseit örökíti meg, nem pedig egy objektumot, amelyről kötelező módon érzései kellett, hogy legyenek.
(Képek)
Ám Pollock esetében még ennél is többről van szó: arról, amit Greenberg fedezett fel benne: a sík megmutatása, a síkban való alkotás nem enged többé kibúvót a művésznek az elől a feladat elől, hogy többé ne élősködjön a tér gondolatán.
(Képek)
A tér gondolata azt jelenti: valaminek az ábrázolását a befogadó perspektívájához kötjük, hiszen a térben ábrázolt dolgok kizárólag (Husserltől kölcsönzött terminus technikusban fogalmazva) abschattung-okban, leárnyékolt és csak parciálisan adott aspektusokban vannak adva. Nem csak arról van szó, hogy könnyebb valamit ábrázolni térben mint síkban, de arról is szó van, hogy a síkban való ábrázolás a gondolatok rendjébe és a nem a dolgok vagy perspektívák rendjébe tartozik. A síkban fogalmakat ábrázolunk – a térben dolgokat!
(Képek)

Íme a másik hősünk Williem de Kooning (Wikipedia) Yoda mester a székében!
(Kép) Woman III – a legismertebb képe. Mindaz, amiben kifejezésre jut a szenvedély általi megbocsáthatatlanság. A nő, akit a képzeletünkben eltitkolunk magunk elől.
(Képek)
Mondanád erre a képre, hogy – szép?
(Képek)
Ehhez képest még Picasso nő-portréi is mintha csak dajkamesék lennének, szép klisék a fejünkben lévő nőről, akit ha csak egyszer is ábrázolni kell, akkor kötelező módon mindig öntudatlanak kell lennie. A csukott szemű nő, az eszméletét vesztett nő, a nő, aki semmit sem tud arról, kicsoda ő nőként.
(Képek)
Kooning más módon szól a síkból: ő úgy mutatja meg ezt a borzalmas nőt, hogy közben nem kell keresnünk a kép hátoldalát, nem kell azon töprengenünk ki ez a nő és miért fontos. Egy felfoghatatlanul meghatározatlan helyen van. Minden fölényünket és a nagyképűségünket fölhalmozza maga körül, szinte fölszólít arra, igenis tekintsük rondának, jelentéktelennek, érdektelennek, semmisnek. A téma, amely saját maga ellen fordul, a téma, mely megszűnik kommunikálni velünk.
(Képek)
Enyhe kifejezés lenne erre az mondani: nem befogadó barát. Kérem, senki ne jegyezze meg, amit most mondok: ez a kép gyűlöli azt, aki megfestette. Gyűlöli az alkotóját, nem is ebből a világból való, Kooning nem is nekünk akarta megmutatni, hanem talán Küklopszoknak, olyan lényeknek, akik nem is léteznek, csak számára.

Igen, kérem jegyezzük meg, amit most mondok: ezekre a művészekre már nyugodtan használhatunk egy alternatív kifejezést, azt, hogy – mártír!

Következő alkalommal folytassuk innen.


Hand-Out 3
A BBN-ESZ-281.14
Neo-Dada, Pop-Art, Konceptualizmus – modern művészetelméleti fogalmak tisztázása
2010 tavaszi félév - Kino
Előadó: Pálfalusi Zsolt


Üdv mindenkinek. Ma egy kellemes téma van terítéken olyan érzelemgyilkosok után, mint de Kooning vagy Pollock…
Nézzük a művészetet, mely folyton egy arcot keres, mindegy kiét…

Ma a Giccsről lesz szó!!!

A giccs és a gúny – a szent „tudatlanság”.------- Stilizációk: Utolsó vacsora, Mona Lisa, Jean-Ove Tuv Kitschpainter


Igen, az első kérdés az, vajon a „giccs” azonos a „tudatlansággal”????
Netán a „csúnyával”?
Vagy a „rúttal”?
Tegyük föl a kérdést együtt: „MI A GICCS!”????

Nos, meglepő válaszokra találunk
(kép)
Mona Lisa Van Gogh stílusban – szerinted ez giccs???
(kép)
És Dali stílusában??? Ez sem giccs???
Ezt, éppen ezt a képet pontosan minek neveznéd:
(kép)
Irónia, gúny, provokáció etc….??????
Na és ez a bájos Duchamp stíl….?????????
(kép)
1887 Eugene Bataille stilizációja Monáról (kép) – bizony, ilyen korán kezdődtek a dolgok. Ilyen korán kezdte idegesíteni a művészeket az, ami…. (kép) már önmagában giccses, vagy inkább csak beköszöntött az a kor, amikortól Mona egyszer csak giccses lett… Muszáj lett kigúnyolni….
(kép)
Fernand Lager gipszkartonra fújt grafiti
(kép)
Fernando Botero alkotása – egy igazi gyöngyszem….
(kép)
Hattori .. Mona-stilizációk. Mi ez pontosan???
Nem egy fajtája az erőszaknak…? Láttuk a múltkor Kooningnál valami hasonlót Woman III! (kép)
Az egész olyan mintha ez már nem egy tárgyon, hanem magán a művészeten élősködő művészet lenne, amely nem is nagyon akar törődni ezzel a fogalommal: „művészet”!!!
De azért mi csak tartsunk ki mellette.
(kép)
J.M. Basquat: Mona
(kép)
Ez már nem is tudom mi – de érdekes
(kép) Kooning festménye – a múltkor vettük. A világ harmadik legdrágábbja – ez bizony nem tréfa. Nem ártana tudni, mitől kerül egy ilyen kép ennyibe. Aszem ez egy eléggé jogos kérdés, de ma éppen nem erről van szó. 

A téma a GICSS! Nos haladjunk

(kép) Ez itt Kaith Haring Monája …… Mindenki a maga stílusába hozzászólt a kérdéshez, mert Mona Lisa annyira de annyira irritálóan … giccses lett.
Jaj de megy hozzá a zene!!!!!!!
(kép)
Na, csak előkerül az eredeti, amely már annyira nem is számít… Ez már csak egy halom…. PÉNZ.
(kép) Igen, Warholnál egy kicsit ördögibben fest mint eredetiben…

Warhol volt az a művész (még fogunk vele találkozni a maga idején), aki feltalálta a műalkotások megalázásának és lealázásának egyetlen adekvát módszerét.
Ez pedig nem más, mint a REPRODUKCIÓ!
Ha van egy kép, csinálj belőle mindjárt négyet (képek…)

Ugyanaz a nő négyszer már sok – és fontos, hogy nem mű, hanem nő.
(kép) Ennek a képnek nem sikerült felkutatnom a szerzőjét. Egy képeslap.
Egészen levett a lábamról..

F. Picabia stilizációja. Állítólag a Duchamp-félére is ő rajzolta utólag a kis szakállát.


(kép) Ez volt az első igazi szemétség, amit Monával csináltak, az az igazi szándékolt élősködés, amelynek már az volt a célja (már nem csak a hülyülés), hogy leleplezze Mona giccses voltát

Köszönöm, a figyelmet

(kép)

Hand-Out 5 2010-03-11
A BBN-ESZ-281.14
Neo-Dada, Pop-Art, Konceptualizmus – modern művészetelméleti fogalmak tisztázása
2010 tavaszi félév - Kino
Előadó: Pálfalusi Zsolt



A mai menü – Einstürzende neubauten – vagyis az összeomló újépítésű házak ….
(klip)
Három szín: melyiket választanád, melyik szín áll hozzád közel????

Attól tartok, még nem fejeztük be a múltkori problémát. A giccs!
Mit tudtunk meg???
Azt, hogy a giccs: (és egy újabb elemmel gazdagodunk Kundera által)
„A giccs a szar tagadása!”

Az előbb látott klip is ennek jegyében született: kb. arról énekeltek a fiúk, hogy ’leszarom a német nemzeti lobogót’ – mindezt angolul énekelve..

Megnézzük még egyszer????
(klip)

Kb – sminkelheted magad, csinálhatsz magaddal, amit akarsz, akkor is csak egy darab szar vagy….

Ráadásul, Minotaurusz, aki eltévedt a labirintusban – a dal címe Sabrina (kvázi Aphrodite, aki a fonalat adná, hogy kitalálj innen)…
Nos, mit tehet az ember a világ WC-jében (klip stop): zenét hallgat és sír egy kicsit, ha van egy tükör legalább.

Miféleállapot ez?

Pontosan a giccs melyik módjának tagadása????
Mi az, ami ellen a művészet Pollock óta tiltakozik????
Elmondtam az egyik órán: a „művész” fogalmát képzeletben mindig helyettesítsd be Pollocktól kezdődően azzal a szóval, hogy „mártír”!

Azt Einstürzende klipje túlságosan is rámenős volt. Ötletes, de mégiscsak durva. Egy WC és a mitológia. Nézzünk valami mást, valamit, amely más módon száll szembe a giccsel, hátha meg tudjuk belőle mi egyáltalán a ----- GICCS!
Nézzünk valami mást….
(klip)
Ugye mindenkinek ismerős – valamikor ez a szám volt a nagy ideológiai lázadás a művészetben - a Depeche csak összefoglalta azt, amit a művészet már rég vágyott… Aztán történt valami.
Egy kicsit unalmas… Ma már az… Valami miatt ez a szám …  Egész pontosan a mögötte álló ideológia lett a művészet célpontja
(klip – Rammstein)
Ugyanaz a szám más körítéssel.
Nos, ez a klip ez a kettő egy röpke kis betekintés abba, amit úgy említettem a múlt alkalommal: a giccs nem ismeri az iróniát, a giccs ellentéte minden, ami ironikus.

Mire kell ez alatt gondolnunk – tehát például mit jelent a műalkotások súlyos materialitása, amely a művészet bizonyos szegmensében elviselhetetlen?

Pl. hogyan hat rád egy alkotás, amelyről tudod, hogy szín aranyból van?? (Jeff Koons – a múlt alkalom Jackson a majmával)

Nézzük is meg
(kép)
Ez az alkotás, amelynek címezve van a Stripped to the bone.

De te hogy érzed? Hogy érezte Kundera: pontosan mit jelent a „szar tagadása” mint probléma??
Hogy is néz ki a „szar esztétikája”???
Szerintetek létezik ilyesmi???
Annyira tetszik, hogy alá is húzom
(kép)
Ez volt a múltkori kedvenc….. Ezzel a szoborral még nem végeztem, de ma már nem térek rá ki külön.
Jeff Koons végtelenül finom szemétsége csak egy másik nyelven beszél ugyanarról, amiről az Einstürzende vagy a Rammstein durván.
Hát ez nem éppen az idevaló zene, de nem baj…. Barry Lyndon.
(kép)
Te hogy interpretálnád ez a képet?????
Melyik szót használnád??
„Brutális”?
„Hülyeség”?
„Gusztustalan”?

Azt hiszem egy közönséges nyúl van a vállán, de ami fontos bennük, az a szemük!
Egyformán halott mind a kettőé…
Folytassuk… Tehát,melyik szót használnád rá
(kép)
Upsz, egy baleset.. Superman-t elütötte Barbie-t
Csúnya história….
Fontos minden esetben… a VÉR!
(kép)
Mondanám rá, hogy mennyire nagyon „ironikus”, de lehet, hogy nem az. A baj már megint a test.
A test, ami annak interpretációja, mennyire nem lehet rajta keresztül elérni a lelket…
A test problémáján megtörik a lélek kérdése –  a kérdés, mely folyton egy giccshez vezetett a művészet történetében….
(képek)
Nézd meg ezt a két szobrot: ma melyiket tartanád „izgalmasabbnak” vagy „érdekesebbnek”? Melyikre mondanád inkább: „ez tetszik”

Végtelenül ironikus és ugyanakkor szellemes: de mint az összes többi, csak élősködés azon a faktumon, hogy van egy ilyen alkotás, egy ismert, egy híres.. (VÖ. vettük ugyanezt a problémát Monanál)
(kép)
Na, szóval itt kezdődik a lámpa.
Te milyen szót használnál erre???
„Brutális”?
„Hülyeség”?
„Gusztustalan”?

A test, ahogy még nem láttad, vagy a test, ahogy minden ideológiával szemben kifejezi a végső és utolsó interpretációt (Kunderának címezve):
„A test a szar hordozása”!
(képek)
Ebben a két képben az az érdekes, hogy kifejeznek egy olyan interpretációt, amelyre a művészettörténetben korábban nem volt szó: nem az ékszerek ékesítik a testet, hanem fordítva – a test már csak hordozója az ékszereknek, már csak egy instrumentum.
Amiket látunk, nem ékszerek, hanem kellékek (az ékszer nem az).
Hogy valaki kiélje általa mindazt, amit a saját lelkének gondol.
(kép)
Mond, vajon létezik ilyen kérdés: „mire használod a tested”?
Értelmes ez a kérdés???
A „használni” szót szeretném valahogy lefordítani esztétikailag….
(képek)
Nézzünk meg még néhány giccsit, mely abból élt, hogy a testünket (főleg a fejünket) arra használjuk, hogy gondolkodjunk…
(képek)
Ezen a képen állítólag Byron van
Ja, dőlj hátra és gondolkodj velem… Tehát a kérdés … Mire való, hogyan használod a lehető legjobban vagy legalábbis esztétikailag a tested…
(kép)
Nekik már nincs is testük, már csak szellemek…
(kép)
A Honda egyik reklámja, de abból a szempontból érdekes, hogy íme „egy gép is ismeri a gesztust” , tőle sem idegen a póz… De én nem egy pózra gondolok…
(kép)
Matt Johnson: Puzzleman 2008
(kép)
Robert Chornley – kortárs..
(kép)
Rodin ez az eredeti…
Nos, a kérdés kb. így módosul: mitől tűnik a test, ennyire fantáziátlan önkifejezésnek, ennyire érzések nélküli, ennyire gondolatok nélküli dolognak? Annyira hogy még a gondolkodói póz sem képes élettel megtölteni…. Dinamikája van, de lelke nincs.
Ez a test: ezzel néz szembe a modern művészet (tehát Pollocktól kezdve)

A test, amelyben nincs fantázia – talán csak egy kórboncnok számára (oda is el fogunk jutni Von Haagen)!
(kép)
Lehet csűrni-csavarni : a testünk nem akar…- gondolkodni!
És akkor most még utoljára vessünk egy pillantást arra a kérdésre, mi a giccs!
Innen nézve így kell fogalmaznunk: A giccs az, amikor elgondolják a testet (nem „ábrázolják” – „elgondolják”)!.
És az irónia az, amikor szembesítenek mindezzel…, Ebből él a POP ART!
(kép)
A befogadói esemény maradt rejtély, amely miatt a művész immár kizárólag a reflexióból él – abból, hogy visszafordul ahhoz az élményhez, ahol még értette saját magát.
Ennek egyik legegyszerűbb formája, ha visszatekint a régi nagy és híres alkotásokra, amelyeknek elkészíti a stilizációját --- ez nem gúnyolódás, hanem inkább az a szó illene rá: nosztalgia ( aszó legeredetibb értelmében)!
(képek)

Géricault: A Meduza tutaja. A kor francia tásadalma (1816) van rajta ábrázolva. Sokkolta a korabeli közönséget – a tutajon minden megtörtént, amit úgy hívunk: a „szar igenlése”, tehát például a hajótöröttek a saját vizeletüket, sőt egymásét itták meg. Elég hamar ráfanyalodtak az emberhúsra, gyilkosságok és öngyilkosságok tömkelege övezte útját. Míg végül csak ez a pár túlélőmaradt rajta, akiket a festmény korhűen és a szemtanúk alapján ábrázolt a megmenekülésük pillanatában…
Hátul a halál, elől még az élet, középen pedig valami letargia…
(kép)
És íme, egy tanulságos mai stilizáció….
(képek)
Ez itt műtermi fotó –élősködés, de talán még a színvonalasabb
(képek)
Nos, mi a mai alkalom tanulsága: Kunderának talán igaza van. Korunk tendenciája – a giccs és a művészet rangadója. A művészet mintha nem csak beletörődött volna a giccsbe, de maga már kifejezetten ebből él. Abból, hogy vannak ismert alkotások és az ismeretlen művész fölfedezi benne a gúny tárgyát, hogy ő is meg tudjon élni.
A következő alkalommal belemegyünk ebbe a problémába. Pl. abba, mikor és kivel kezdődött olyan dolog, mint a POP ART…
 Köszönöm a figyelmet…


Hand-Out 6 2010-03-11
A BBN-ESZ-281.14
Neo-Dada, Pop-Art, Konceptualizmus – modern művészetelméleti fogalmak tisztázása
2010 tavaszi félév - Kino
Előadó: Pálfalusi Zsolt



Baudelaire: L’école païenne, 1852

„A forma túlzott tisztelete ijesztő és előre nem látott összevisszaságba sodor. A szépség, a furcsaság, a kedvesség, a festőiség vad szenvedélyétől megbabonázva – mert bizony itt vannak fokozatok- az igaz és a való fogalma semmivé válik. A művészet iránti szenvedély mindent elsöprő fekély: és mivel az gazság és a valóság eltűnése a művészetből egyenlő a művészet hiányával, az ember a maga teljességében is eltűnik; a művészet valamely ágának mértéktelen specializálódása a semmibe vezet.”

Üdvözlök mindenkit.
Mai téma: Pop Art … Vigyázat harap.

(kép – Wikipedia)
Tartsunk két lépés távolságot ettől a szövegtől. Ne feledjük: „POP ART” nem egy „fogalom”, hanem egy „eszme”.
Egy eszme mindig arra szólít föl: tedd ezt! És nem pedig leírja, hogy „mit teszel.
A fogalom deskriptív az eszme preskriptív.
Tehát amit most olvasunk egy preskripció….
fine art - „szépművészet”, lényegébe ez az a jelenség, amely az avantgárd megjelenésével elvesztette leíró erejét. A szépművészet is ma már csak egy eszme.
concept of pop art   (és majd lesz egy ilyen is hogy concept-art)



OK Itt meg is állhatunk a mesében….
Nézzük, mit tudunk.
1/ removes the material from its context
2/ for contemplation
3/ not as much to the art itself as to the attitudes that led to it
4 opposed to elitist culture



1/ removes the material from its context
Ti mire gondolnátok ez alatt, mit jelent az „anyagot megszabadítani a kontextustól”??? Mutatok pár képek (és persze természetesen nem Warholtól – hisz a POP ART NEM vele kezdődött!!!!!!!!!!!!!!!!!!!)
(kép)
Paolozzi's I was a Rich Man's Plaything (1947) is considered the first standard bearer of Pop Art and first to display the word "pop".
(kép)
Eduardo Paulozzi: Newton
Talán ma egy ilyen plakátban már senki nem látna semmi művészet, de ne felejtsük el az időpontot. 1947 – ebben az időben nem volt ember, aki ezt „művészetnek” nevezte volna. Vajon erre a képre érvényes a „remove material from its concept”?

2/ for contemplation
Vegyük ezt a második kritériumot: a pop art, ami az elmélkedést szolgálja. Vajon helyes fordítás a contemplation-t „elmélkedésnek” fordítani?
Tehát a latin con és a templatio, amiben benne van a tempo az idő kifejezése, segíthet.
Eme etimológi szerint a „contemplatio” azt jelent: „külön idejű dolgokat egyidejűként szemlélni”
Pontosan ez történik Paolozzi plakátjain … Ebből él a Pop Art, a különnemű egyidejű szemléletén!
(kép)
A plakát címe Real Gold 1950 – és még ez sem Warhol, pedig már megjelent a konzervdoboz
Paolozzi által
(kép)
McCarhy-nak tervezett lemezborító
(kép)
Önarckép.
(kép)
Ez itt Paolozzi egy korai munkája, ahol még nyoma sincs semminek ami PopArt…
Félelmetes a változás – egy művész változása. A egyik nap még ez, jó kois Picasso stílusban
(kép)
a másik nap, pedig ez.
(kép)
OK Tegyük föl, értjük mit jelent itt a Contemplatio – lépjünk tovább.

3/ not as much to the art itself as to the attitudes that led to it
Ez a mondat egy kicsit nehezebben értelmezhető. Kétségtelen, hogy a fine arts-ban még valóban voltak művészek, akik műalkotásokat a művészet kedvéért hoztak létre, de mit jelent magát az attitűdöt műalkotássá tenni vagy az alkotás tárgyaként feltüntetni…????
Azt hiszem ez a 3. pont gyenge lábakon áll. Például Paolozzinál még nyoma sincs annak, hogy a művész a saját attitűdjét szeretné műalkotásként ábrázolni.
Azt gondolom, eddig a 2. pont volt a legerősebb: a contemplatio kérdése. Ezek a plakátok nem arra ösztönöznek, hogy a látásunkra hagyatkozva szemlélődjünk, hanem arra, hogy – gondolkodjunk.
Lépjünk tovább.

4 opposed to elitist culture
(klip)
transzvesztitákkal, homoszexuálisokkal, az underground élet domináns egyéniségeivel.
Na, hát akkoriban és ott ez volt az „elit”.
(klip)
Hát ez bizony egy komoly probléma, mivelhogy nekem fogalmam sincs, mit kellene „elitista kultúra” alatt érteni. A kultúra mindig is az elit privilégiuma volt, régen pontosan úgy, mint ma. A kérdés inkább az, kicsoda pontosan az „elit” –hiszen leginkább ez az, ami a legtöbbet változott a történelemben.  Például én meg ti ebben a moziban, mi most itt „ELIT” vagyunk???
(kép)
Na, lássuk, a nagy elitet. Hát ide temették az elitet. Nélküle ma nem lenne ilyen művészet mint Pop art, hiába nem ő volt az atyja.
(kép)
Most nézd meg ezt a fejet! Képzeld el, hogy a Zöld Pardonban a melletted álló pultnál sört kér. És közben így rád néz….
(kép)
Mit mondanál neki? Hali, Andy!!! Te vagy az, klassz a séród!
És ez után a fej után képzed el ezt a testet. Hát igen, ez már bizony maga is egy műalkotás.
(kép)
A képet Robert Mapplethorpe készítette Warholról az után, hogy Warhol műhelyében a Factory-ban egy feminista, férfigyűlölő nő (mindegy ki) meg akarta olni. Warhol majdnem belehalt. A testén a műtét utáni öltések láthatók.
(kép)
Hinnéd, hogy ez a fotó (szintén Mapplethorpe műve) 4 millió dollárt ér?????
Sokat töprengetem ezen a képen, de nem jutottam semmire. Értem, hogy a fej körül a glóriát kéne néznem, de minek… Jó kép, ennyi.
(kép)
Jamie Wyeth: Portrayt Andy Warhol (festmény)

Ami szól: Terapy: Diane
(kép)
Hát ilyen az, amikor valaki helyből fotogén…
Nem sok időnk marad a műveire. De menjünk bele, aztán jutunk, ameddig jutunk…..
(klip)
Minden nő, akit a klipen láttok – transzvesztita
(Wikipedia)
A halál végleges és teljes kisajátítása
Azt hiszem ez az, éppen ez, amit a pop art-ról a legkevésbé sem tudunk – az élet minden területét és még az élet utánit is (hisz itt nincs is ilyen fogalom, hogy „halál” csak meghosszabbított élet van) a művészet alá vonni, a művészet rendelkezésére bocsátani.
Warhol: ő az első művész, akinek a művészi személyiségéhez képest másodlagos az alkotása. Az alkotás csak kellék - ez az a fontos titok, amit tudnunk kell, mielőtt vele foglalkozunk.


5 use of irony, the banal or kitschy

Azt hiszem ez nem egy felsorolása ugyanannak. Az ironikus a banális és a giccses csak nagyon távolian hasonlóak. Valójában jócskán különböznek egymástól és eddig mi csupán a „giccsel” ismerkedtünk meg.
Még szívesen belemennék abba, mire is kell gondolnunk giccs alatt, de attól tartok, ez a fogalom éppen nem érvényes Warholra. Számára nem kellék az, ami giccses vagy ironikus. Van valami abban a tényben, hogy immár nem a méretekről szól a művészet, hanem valami másról….
(képek)
Elvis, akiből mindjárt itt van kettő…. Mi rejlik a sokszorosításban, amely miatt mindez művészet lehet – ráadásul úgy, hogy maga az alkotó semmit nem tesz „hozzá” ahhoz, ami megjelenik.
Azt hiszem, ez már egy olyan probléma, amely túlvezet mindazon, amiről eddig beszéltünk.
A következő alkalommal innen folytatjuk, onnan, hogy elgondolkodunk azon, mit jelent a contempláció szempontjából a „számosság”, a „méret” és az, hogy az alkotás konstitutív vonása immár, „ki hozta létre” – tehát a művész személye…

Köszönöm a figyelmet, egy hét múlva a másik teremben.



Hand-Out 7 2010-03-25
A BBN-ESZ-281.14
Neo-Dada, Pop-Art, Konceptualizmus – modern művészetelméleti fogalmak tisztázása
2010 tavaszi félév - Kino
Előadó: Pálfalusi Zsolt


Pop Art As……
1/ removes the material from its context
2/ for contemplation
3/ the attitudes that led to it
4/ opposed to elitist culture in art, emphasizing the banal or kitschy
5/ use of irony


Üdvözlök mindenkit.
Rendhagyó esztétika 7.

Mai menü:
Pop art folytatás.
Tehát: két fickóról van ma szó, és hát egyre csak durvul a helyzet. Két nehézsúlyú versenyző, melyből az első:
Jasper Johns – egy döbbenetes karrier döbbenetes embere. Mitől lett ő „művész”? és mit keres a pop art mezőnyében.
Nos nézzük meg a lehetséges válaszokat.
(kép)
Ez nem egy jó kép, de mert Johns csinálta, érdekes a történet szempontjából. A MÉRETE FIGYELEMREMÉLTÓ. Éppen akkora, mint amekkora később az összes Flag lesz.
(kép)
Kitennél egy ilyet a szobádba? Ugye nem! Nem is azért készült. A pop art-nak erre a periódusára már tényleg igaz az állítás: nem a közönségnek készült. Ez a művészet már nem törődik a befogadó ízlésével. És aztán jön majd egy olyan korszak is hamarosan, amikor éppen a befogadó ízlésével szemben megy
(kép)
Na, ez az első Flag!

Arról nem beszél a Wikipedia, hogy Johns egyben saját ötletének áldozata is lett: eztán már csak zászlókat festhetett, mert ezt várta tőle a kritika és aztán már a közönség is. Zászlót nekünk minden áron….
(szöveg)
Mindjárt mutatok valamit, hogy ez a mondat
“made from found materials such as newspaper.”
Kicsit érthetőbb legyen
(kép)
Akár Warhol is csinálhatta volna: minek egy zászló, miért nem mindjárt három???
Szokása volt eldobott buszjegyekből, számlákból, rossz zsákvászonból és rongyokból stb „zászlót” csinálni…..
(kép)
Mit mondanál te erre???
Amerika lealázása? Vagy csak a nemzeti akárminek a kiforgatása? Vagy ….
(kép)
Olcsó megállapítás, hogy pl. egy ilyen alkotásnál már nem érdemes figyelnünk például egy olyan elementáris dologra, mint amilyen a „minőség” kérdése….
Az alkotás már nem attól az, ami, mert jó anyagokból készült, szellemes, vagy csak tisztán provokatív akart lenni.
Johnst nem érdekli az ilyesmi.
(kép)
Itt megpróbálkozott nem zászlót csinálni ---- fel is sült vele.
(kép)
Ki az, aki még emlékszik erre a képre????? Első órán szerepelt a világ 10 legdrágább festménye között

Sokan ezt tartják Johns legérettebb alkotásának…. „False Stars” - Hamis csillagok 80.000.000 dollár az ára.
(kép)
Sajnos, ha jobban nagyítom, szétesik a kép. Hiába, nem tudjuk elképzelni pl. ez milyen hatással lehetne ránk --- eredetiben.
De legalább patent hozzá ez a fáradt zene.
(kép)
Range hood – a fene tudja, mit jelent. Én úgy értelmeztem, hogy „Varrógéptartófedélzászlócskavagymi” c műalkotás.
(kép)
Végül is mi egy zászló (főleg egy amerikai), ha nem annak üzenete, hogy a show-nak folytatódni kell… De talán Johns nem éppen erre gondolt… Nézzük meg a számokat, amelyeket ő fedezett fel alkotásokként…
(képek)
Az időpontok egy kicsit belenyúlnak Warholba….

A számok – mitől lesz egy szám műalkotás?
A „sok” mint megjelenésmód, mennyiben konstitutív egy olyan dolog megalkotásában mit a szám?
Képzeljünk el számokat, minden összefüggés nélkül, ahol csak az a lényeg, hogy sok van belőlük.
(kép)
A számok mint alkotások, nem olyanok, mint a zászlók, mint alkotások.
És éppen ez az egyik érdekessége a dolognak. A számokat nem számoljuk össze, amikor csak úgy együtt vannak, minden funkció nélkül. Pl. egy telefonszámot vagy kettőt nem adsz össze. De mi jelent ugyanígy sok zászló, mit jelent „zászlókat számolni” – már ha értelmes egy ilyen kérdés.
(képek)
A „zászló” (értsük jól) olyan, mint a „szív” – csak egy van belőle. A zászló nem attól sok vagy nagy, hogy megszámlálható.. És éppen ezt használja Jasper Johns ---- szembefordít valamit a zászló képével!
A „képével”   ------ a „fogalmát”!
(kép)
A zászló --- szemétből. A lobogó, mely csak távolról, csak máshol és másnak lobok büszkén, te tudod, hogy csak egy darab ---- rongy, nem más.
És éppen ez érthetetlen. Mit jelent itt a „tudás” szó? Mit tudsz te, amikor ezeket a zászlókat nézed…..????
Johns nem azt mondja: „Íme lelepleztem a zászlókat”! hanem ezt: Íme, megmutatom neked, miben hiszel!
És innentől kezdve már édes mindegy, hogy ez éppen egy zászló.

Íme, egy művész, aki nem azért lett nagy, mert tudott festeni, hanem azért, mert,…tudott gondolkodni.
Bizony, ez már keményen a Pop art … A pop art, az ahol (jaj istenem, ezt most le fogom írni!), az alkotás nem azért csodáljuk,milyen jól sikerült a formáját megalkotni, hanem azért, mert sikerült általa valamit….--- ELGONDOLNI!

Ez egy óriási különbség a korábbi művészethez képest….
(kép)
Szomorúak ezek a szemek.  Bizony egyiké sem lesz sokkal vidámabb. A gondolkodás, az amin ők gondolkodtak, valami olyasmi, amitől az ember …Nem boldog!
Kérdezzük meg a maga helyén, miért nem? Miért, hogy a művészet többé nem akar szórakoztató lenni???

Ég veled Johns!
(kép)
Az egyik legnagyobb valaha élt művész, akit nem lehet megkerülni a Pop art említésekor. Úgy hívják Keith Haring!
(kép)
Sajnos ki fogunk futni az időből.
Sajnos, sok mindet nem tudtunk meg: merő tények, jobb esetben.
Mikor kapunk végre választ ezekre a kérdésekre --- például Haringtől?
(kép)
Ez talán Haring egyik leghíresebb festménye (ha ez a szó, még valóban idevaló… „festmény”)
(kép)
Te minek neveznél egy ilyet?

Itt tal