rendező:

Harunk Farocki

A film börtönökben rögzített képekből: játék- és dokumentumfilmek részleteiből, valamint megfigyelő-kamerák felvételeiből áll.

Új kontroll-technikákat, a személyazonosítás módjait, elektronikus boka-bilincseket, és nyomkövetőket vesz sorra. A mozit mindig is vonzotta a börtön. A mai börtönök tömve vannak megfigyelőrendszerekkel: képeik vágás nélküliek és monoton ritmusúak, mivel sem az idő, sem a tér nincs bennük összesűrítve, így különösen alkalmasak az inaktivitás jelzésére, amely a börtönlakók büntetésének mércéje.

A kamera ismeri a normalitást és figyeli az ettől való eltérést. Jelenetek Genet és Bresson filmjeiből: a börtön, mint a szexuális áthágás terepe jelenik meg, mint olyan hely, ahol az emberek maguk teremtik magukat újra emberként és munkásként is. Jean Genet „Un Chant d’amour” című filmjében az őr önkielégítés közben látja a rabokat, akik tudnak erről, így egy peep-show szereplőivé válnak. Bresson „Un Condamné à mort s’est échappé” című filmjének főszereplője fogvatartásának eszközeit használja szabadulására. Ezek a toposztok több börtönfilmben feltűnnek. Az újabb börtönökben – ezzel ellentétben – a kortárs videó-megfigyelő rendszer a demisztifikálást szolgálja. (HF)

Jegyár: 600 Ft