rendező:

Anders Thomas Jensen

Nem véletlen David Lynch nyilatkozata a filmről: „Olyan, mint a kandalló – órákon át lehet nézni…”.  Sok film foglalkozik olyan bűnözők történetével, akiknek szükségük van egy drámai fordulatra ahhoz, hogy végre felnőjenek és vállalják a felelősséget a tetteikért. A Flickering Lights hőseivel a néző – a gyermekkor a freudi kidolgozása ellenére - a kezdetektől szimpatizál köszönhetően a tökéletes karakter kidolgozásnak. A szereplők jelleme kézzelfogható és valós. A karakterek lelkiismeretének felébredése is szinte észrevétlenül van kibontva. A párbeszédek egyszerűek, de tartalmasak, és nem utolsó sorban szellemesek.

Négy koppenhágai bűnöző lelép egy nagyobb összeggel, azzal a céllal, hogy külföldre meneküljenek. Egy kis falu határában lévő elhagyatott, romos egykori vendéglőben kénytelenek meghúzódni. A film ezután egyrészről felfedi a szereplők meghatározó gyerekkorát, másrészről megmutatja azt, hogy hogyan változik meg a karakterük, és alakul át a személyiségük annak az irányába, hogy mind a négyen már megnyugvásra és biztos pontra vágynak az életükben. Az elképzelt új jövő megtestesülése a közösen felújított és üzemeltetett fogadó. A Flickering Lights tragikus és komikus elemek vegyítésével mesél el egy nagyszerű történetet.  
Írta és rendezte: Anders Thomas Jensen
Szereplők:  Soren Pilmark (Torkild), Ulrich Thomsen (Peter), Mads Mikkelsen (Arne), Nikolaj Lie Kaas (Stefan), Sofie Grabol (Hanne), Iben Hjejle (Therese)